A szabadon álló kádak napjaink nagy újjászületett klasszikusai. A régi korokban, amikor még nem ismerték a falba építés technológiáját, akkor alkalmaztak ilyen, önálló lábakon támaszkodó kádtípusokat, amelyek a századelőn öntött vasból készültek. Napjainkban az alapanyagok innovációja (akril, műmárvány stb.) lehetővé tette, hogy a lemezkádak mellett megjelenjenek más formavilágú szabadon álló kádak is, amelyek vastagabb (vagy éppen változó vastagságú) fallal, ámde lábak nélkül képeznek önálló és jellegzetes vonalat a szabadon álló kádak között.

A szabadon álló kád reneszánsza annak köszönhető, hogy nem szükséges ezeket a típusokat a fal mellé állítani, beépíteni, így akár ablak előtt vagy egy nagyobb tér közepén is helyet kaphatnak. A szabadon álló kádakhoz álló kádtöltő csaptelepek illenek, amelyeket közvetlenül a fürdőszoba padlójában található csatlakozóba illesztenek a szakemberek.

A szabadon álló kádak sajátos esztétikával és eleganciával rendelkeznek. Vannak közöttük lábas és földön álló, klasszikus kivitelezésű és modernebb típusok. Végtelen a változatosságuk a méret, a forma és kádperem magassága szempontjából is. Közkedveltek az oroszlánláb vagy szecessziós növényi leveles formájú, bronz vagy króm bevonatos lábakon álló típusok.

A szabadon álló kád ha akarjuk légies, ha akarjuk stramm, ha akarjuk ívesen lendületes, ha akarjuk, letisztultan szögletes. A mai kor technológiájának köszönhetően attól sem kell tartanunk, hogy a víz túlságosan hamar kihűlne a szabadon álló kádunkban (a kifejezetten vastag falú típusoknál pedig ez fel sem merül).

Népszerű Címkék